Buzogány Béla színművész, rendező, direktor

Az 1963-as esztendőben született Segesváron, értelmiségi székely családban. Református. Marosvásárhelyen élt 26 éves koráig. Művészeti iskolában zongorázott és a gitárt is nyakába akasztotta. Hosszú ideig táncolt és cselgáncsozott. Érettségi vizsgái után újságírást tanult, rendszeresen publikált a Maros megyei magyar újságban. Gyakran írt színházról, művészetekről. Sütő András szellemiségének árnyékéban nőtt fel. Életének és művészetének fontos köve magyarsága és kereszténysége.
Egyetemi oklevelet a Színművészeti Egyetem színház-, film és televízió szakán, színész szakágazatán szerzett. Felsőfokú közművelődési szakemberi végzettséget Debrecenben, a Megyei Közművelődési Intézetben kapott, jeles minősítéssel. Részt vett „Drámajáték-vezetői”, valamint „A mozgóképkultúra és médiaismeret tanulása és tanítása” képzésekben. Hisz a folyamatos tanulás szükségességében. Egy évadot a Nagyváradi Állami Színház színésze volt, aztán a debreceni Csokonai Színház művésze lett. Főszerepeket és nagyszerű karakterszerepeket játszhatott el. Alakítási- és nívó díjat nyert, valamint Debrecen város a fiatal pályakezdők kitüntetését adományozta számára. Két egymást követő évben játszott Ausztriában és Németországban, ismerkedve a „nyugati világ” művészeti életével, kulturális struktúrájával.
Sem a külföldi, sem az akkori debreceni színjátszás nem elégítette ki sajátos művészi ízlését.
Máriapócsra zarándokolt letelepedni, elbújni az „álságos” fények elől. Munkájában kitartó és maximalista. Létrehozta a Csöpp Színház nevű gyermekszínházat, amely 1997-től az ország legjobb gyermekszínjátszó csoportjaként működött, öt éven át. Országos rendezői díjjal jutalmazták.
Önkormányzati képviselővé választották három alkalommal. Mint az oktatási-kulturális bizottságok elnöke tevékenykedett. Nyolc évig a Pócsi Újság, négy évig a Bátor Újság főszerkesztőjeként, két évig pedig a Kállói Hírmondó újságírójaként is dolgozott. Írásai általában nagy port kavartak a helyi társadalmi-politikai életben. Vállalkozási formában működtette a Máriapócs Város közművelődését, ahol kulturális köveket helyezett a település történelmébe.
1996-ban megalapította saját színházát, a Talán Teátrumot, nyírbátori székhellyel.
A társulat mára Kelet-Magyarország egyik legismertebb művészeti csapata, évente mintegy 180 előadást játszik belföldön és külföldön is.
Két tanévet a Nyíregyházi Főiskola irodalom tanszékén tanított. Részt vett a megye drámapedagógus képzésében. 14 esztendeje a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium drámatagozatának vezető művésztanára. Rendezett több hazai és erdélyi magyar színházban. A sóstói Krúdy Vigadó művészeti igazgatója volt. Korábban a nyíregyházi Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskola színművészet tagozatának vezetője, valamint a nagykállói drámatagozatos gimnázium színészmesterség tanára volt. A Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola tánctagozatának óraadó tanáraként is dolgozott.
Jelenleg a Talán Teátrum tulajdonos-igazgatója és rendezője, az Oberon Színiiskola vezetője, és a Mátészalkai Városi Művelődési Központ igazgatója.
Az általa rendezett előadásokkal, rendezvényekkel erőteljesen befolyásolja a régió kulturális életét.
Kevés szabadidejét lányával, Borcsával és fiaival, Regővel és Botonddal tölti. Tagja a Mentális Egészségért Tenni Akarók Klubjának. Hobbiból dalszövegeket és egyfelvonásosokat ír.

Főbb szerepei:

Euripidész: Oresztész (Hírnök)
Tamási Áron: Csalóka szivárvány (Kálmán)
L. Pirandello: Az ember, az állat és az erény (Totó és Ninó)
Szigligeti Ede: Liliomfi (Liliomfi)
Henrik Ibsen: Nóra (Helmer)
Marin Sorescu: Anyaöl (Öreg)
Tamási Áron: Boldog nyárfalevél (Kupás Tódor)
Edward Albee: Nem félünk a farkastól (Nick)
Maxim Gorkij: Éjjeli menedékhely (Vaszka Pepe)
Jean-Paul Sartre: A tisztességtudó utcalány (Fred)
Lope de Vega: A kertész kutyája (Teodoro)
Brandon Thomas: Charley nénje (Charley)
Déry Tibor: Az óriáscsecsemő (Nikodémos)
Kabarészerepek, mozgásszínházi szerepek

Főbb rendezései:

Urbán Ernő : Minden egér szereti a sajtot – zenés mesejáték
Lázár Ervin: Láttál-e már pomogácsot? – mesejáték
Ivo Fischer-Wolf Péter: Három malac farkast győz! – zenés mesejáték
Több szerző: Piros esernyő – zenés mesejáték
Móricz Zsigmond nyomán: Matyi, a ludas – groteszk játék
Móricz Zsigmond: Dufla pofon, A Zördög – vidám egyfelvonásosok
Arany János nyomán: El-Toldi – groteszk játék
Augustin Cuzzi: Egy font emberhús – tragikomédia egy részben
Több szerző: Tavaszpont – nemzeti folk-rock
Több szerző: Rügylobogás – nemzeti folk-rock
Több szerző: Magyar Ének – nemzeti folk-rock
Több szerző: Magyar Ige – nemzeti folk-rock
Több szerző: Magyar Golgota – nemzeti folk-rock
Több szerző: Magyar Rapszódia – (kenyér helyett) nemzeti folk-rock
Több szerző: Világok Világa Magyarország – dalok és mozdulatok az őstudás felé
Több szerző: Magyar Rege – nemzeti öntudatfejlesztés dalban és szóban
Ivántsics Tamás: A tékozló fiú – rock-opera
Több szerző: Hát mibűl van az asszony szerkesztve? – parasztkomédia
Több szerző: Szép éjféli üzenet – Szent estére hangoló előadás, betlehemes játékkal
Több szerző: Vágyom, s egy nő utál – kávéházi szimpla kabaré, dupla adagban
Több szerző: Volt is, lesz is kabaré! – klasszikus kabaré zenével
Több szerző: Kabaré vagy amit akartok – polgári kabaré egyrészben
Jean-Paul Sartre: Altona foglyai – tragédia
Bertold Brecht: Rettegés és terror a Harmadik Birodalomban – 24 sikítás
Arisztophanész: Lüszisztraté – komédia
Plautusz: A hetvenkedő katona – komédia
Shakespeare nyomán: Szentivánéji álmodozás – komédia
Karinthy Frigyes : A bűvös szék – groteszk egy felvonásban
Több szerző: Ki leszek én? – zenés színházi est
François Villon: Tűzben égek, és mégis vacogok! – Villon művek szóban, dalban és mozgásban
Eugène Labiche: Gyilkosság a Maxime utcában – krimi-komédia
Georges Courteline: Első vizit – bohózat
Több szerző: Torkok robajlása, lábak koppanása – Intenzív dal- és szteppterápia
Sík Sándor István király című drámájából: Rád bízom nemzetem… – főhajtás István királyhoz
Több szerző: Érverések energiája – versben izzók beszédei, dalai, mozdulatai
Fazekas Bertalanné – Buzogány Béla: Tökmakk – bélteki komédia
Ari Nagy Sándor – Sikli László – Buzogány Béla: A Kereszt-király – rock passió
Parti Nagy Lajos: Moliere: Tartuffe – hökkentős vígjáték

A Mátészalkai Művészetbarát Egyesület rendes tagja