.

Ezen az oldalon azokat a rendezvényeket és lokálpatrióta terveket tüntetjük fel, amelyeknek megszervezése még csak folyamatban van. Lehet, hogy nem is valósulhat meg közülük minden, de jó ha tudunk arról, miféle gondolatok foglalkoztatják a mátészalkai művészetbarátokat.

– A Mécsvilág következő, utolsó számának megjelenése: 2017. június közepe.

– Pál apostol levelei – Gryllus Dániel és barátai Mátészalkán – várhatóan 2017. január 23. 

– Kürti László hangoskönyvének kiadása – 2017. tavasz

– A Képes Géza Városi Könyvtár vezetőinél kezdeményeztük, hogy az emeleti olvasóteremben hozzanak létre Képes Géza Szalont. Egyesületünk felkérésére készített portré-festményt Képes Gézáról Csizmadia Zoltán festőművész, városunk díszpolgára. Dr. Bajkó Sándor egyesületi alelnök adományozott az intézménynek egy kisméretű bécsi zongorát, amit a Pák család és az Inner Wheel Klub segítségével kívülről fel is újítottunk. A Képes család tagjai bútorokat, különleges könyveket ajánlottak fel a Szalon számára. A családot képviselő Képes Gáborral, valamint Buzogány Béla igazgató úrral és Filep Anita iparművésszel közösen egy találkozót is szerveztünk a könyvtár vezetőivel ebben az ügyben. Mindenki felajánlotta segítségét. Várjuk a további fejleményeket

-Már korábban megkezdtük Pintye Gábor Mátészalkáról elszármazott régésszel a zsidó temető területén megkeresni az egykori Fellegvár nyomait. Azt már tudjuk, hogy azon a helyen nem volt vár, ellenben nagyobb ”szenzáció” történt. Megtaláltuk azokat a sírokat, amelyek azt bizonyíthatják, hogy Szalka története jóval korábban indult, mint gondoltuk. Sajnos a MAZSIHISZ nem engedélyezte tovább az ásatásokat, de a temető szomszédságában élők kertjeiben folytatódhatott a munka, ami újabb sikereket hozott. Párhuzamosan keressük tovább a Fellegvárat is, de immár egy másik helyen. 2016 tavaszán a felújított Kossuth téri református templom területén is feltárásokra került sor.

– A Kegyeleti Parkra vonatkozóan konkrét felújítási és hasznosítási elképzelést fogalmaztunk meg, s azt eljuttattuk Mátészalka polgármesteréhez. Ennek részeként egyenként feltérképezésre került minden sírt, a neveket, elhelyezkedéseket rögzítettük. Ha a területen semmiféle nagyszabású átalakítás nem történik, akkor is van néhány olyan nyughely, amelyiknek a felújítását, gondozását az önkormányzatnak illene magára vállalni. Ilyen a város határában harcoló Székely Hadosztály ismeretlen katonájának sírja, az egyik valaha volt legnagyobb lokálpatrióta Décse Károly gazdasági jegyző, Papp István református lelkész – Vörösmarty-ék egyik bujtatója, a református egyház történetét megíró Papp Artúr édesapja – sírja, Hadady Béla jegyző, és Dorgay Károly, valamint Borbás János tanító sírja. Ezt hivatalos formában is kezdeményezzük önkormányzatunknál.

– Pénzes Ottó két Mátészalkával foglalkozó könyve még csak a bevezetése annak, ami Mátészalka helytörténetének feldolgozását, s napjainkig tartó rögzítését jelentheti. Az 1992-ben megjelent Mátészalka története és a Mátészalka Néprajza c. kötetek a mindennapi ember számára nehezen használhatók, ezért Pénzes Ottó hozzáfogott egy három részből álló enciklopédia megírásához. Az első kötet a Mátészalkán valaha élt jeles személyiségeket, a jelentős épületeket, a közterületi alkotásokat, az alig ismert „kincseket” veszi sorra fotókkal, leírásokkal. A második kötet a Mátészalkáról induló, az ország, és világ különböző pontjain ma is élő nevezetes személyiségekkel foglalkozna, szintén képekkel, leírásokkal. A harmadik kötet már azokat a ma is itt élő személyiségeket mutatná be – kb. 300 fő – akik hivataluk, szorgalmuk, tehetségük révén járulnak hozzá Mátészalka virágzásához. Amolyan Ki-kicsoda lenne ez. Tervezünk egy negyedik könyvet is Czine Árpád közreműködésével, ami a Mátészalkai temetők címet viselné.

– A Kossuth utcában szeretnénk emlékművé tenni egy kerítést, vagy falrészletet. Ez lenne a gettó fala. Ez jelentős alkotás kellene, hogy legyen. Már megtettük az első lépéseket, hogy látványtervek készüljenek.

– Kezdeményezzük, hogy a Kossuth utcában megvalósulhasson a DÉCSE KÁROLY KERTJE. Azon a helyen, ahol a Mécsestartó fiú szobra áll, már életében elneveztek Róla kertet. Ő az egyik legnagyobb lokálpatrióta volt, s éppen a kert melletti házban lakott. Ennek ma már csak a körfalai vannak meg. Erre emléktáblát tehetnénk. A kert megtervezését magunkra vállaljuk, de csak akkor lehetne megvalósítani, ha a Mécsestartó szobor – ami mára Mátészalka szimbóluma lett – felkerülne a városközpontba. Ide ugyanis Décse Károly maga tervezett egy országzászlót. A rajzot nem sikerült megtalálni, de a leírás olyan pontos, hogy könnyen megvalósítható lenne.

– Dr. Magoss Ferenc kórházunk volt igazgatója igazi hős volt! Azokban az időkben, amikor a németek és az szovjetek váltották egymást a második világháború végén, saját pénzéből működtette az intézményt, fizette az ápolókat, segítségükkel elrejtette a műszereket…, Kezdeményezzük, hogy az önkormányzatunk tervei között szerepelő egészségügyi centrumot DR. MAGOSS FERENC-ről nevezzék el.

– A Széchenyi Iskola a városban, mint Polgári Fiúiskola alakult 1906-ban. Az épület eredetileg annak a Szalkai Schwarz Jakabnak a villája volt, aki a közvilágítást elindította Mátészalkán. Az Ő lányát vette feleségül Vázsonyi Vilmos egykori igazságügyi miniszter, s az esküvő is itt volt. A család barátjaként fordult meg itt a kor legnevesebb költője Kiss József is, akit az irodalomtörténet a Nyugat előfutáraként, költőfejedelemként tart számon, s aki házitanítóskodott is Szalkán. Jó lenne ezeket a tényeket egy emléktáblán rögzíteni, és méltó módon az épület falán elhelyezni.

– Olyan 1956-os emlékművet szeretnénk látni a városban, ami a mátészalkai hősöknek, a bátor, tettre kész, később meghurcolt, ellehetetlenített honfitársainknak állítana emléket. Kezdeményeztük, hogy a Szentpétery Zsigmond Kulturális Központ oldalsó bejáratánál egy ’56-os kapu kerüljön felállításra. Javaslatunk és koncepciónk alapján Bíró Lajos szobrászművész el is készítette az emlékmű terveit.