Szöllösi Lajos fafaragó és grafikusművész

1936 február 11-én született Kóródszentmártonban. 1942-ben Marosvásárhelyre költöztek és beíratták a Bolyai gimnáziumba ..
1953-ban a “Marosvásárhelyi Pénzügyi Szakliceumban” érettségizett.
1953-ban a .Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem” jogi karára/felvételizett sikeresen, de kulák származása miatt áthelyezték az orosz-történelem tanári szakra.
1957-ben tanári diplomát szerzett és 1959~ig tanított, majd megpályázta a ,,Kolozsvári Ion Andreiescu Képzőművészeti Főiskola” által meghirdetett néptanácsi ösztöndíjat. Felvételije sikerült de a néptanácsi ösztöndíjat nem adták meg. Az elutasítást azzal indokolták, hogy már egy egyetemi diplomát szerzett állami ösztöndíjjal, de mivel a felvételije nagyon jól sikerült, a művészeti főiskolát elvégezheti saját költségén. Így visszatért a katedrára és 33 évig tanított orosz, magyar nyelv és irodalmat, rajzot és fafaragást Marosvásárhelyen.
1970-tól részt vesz a Bandi Dezső tanár úr vezette „Alkotók Háza” által rendezett kiállításokon és faragásaival megyei első, a bukaresti országos kiállításon második díjat nyert.
1979-ben első egyéni kiállítását Marosvásárhelyen az Apolló Galériában rendezte. 1984-ben írta és védte meg
az I-es fokozatú tanári dolgozatát, a címe „A rajz szerepe a szavak szemantikájában.”
1990-től csak faragással és grafikával foglalkozik. 1993-ban a Duna Televízióban mutatták be egy pár szobrát és grafikáját.
1994-ben a Mátészalkai Múzeumban rendezett kiállítást.
1996-ban a Marosvásárhelyi Unitárius Egyház gyűléstermében rendezett kiállítást, amelyet Hunyadi László szobrászművész nyitott meg.
1997-ben a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem gondozásában jelent meg Dr. Cservenyák László múzeumigazgató ,,Balladák a Magyarországi Szatmárban” című könyve, amit 30 rajzzal illusztrált.
1998~ban Sütő Andrásnak A lőtt lábú madár nyomában” című könyvét illusztrálta. A rajzokról Sütő András azt írta: ” .. .Írói látomást költöztetett rajzba oly híven, akár ha eleven modellként álltak volna elébe hőseim.”
1999-ben Nyíregyházán rendezett egyéni kiállítást, amelyet Zsoldos Barnabás, a Nyíregyházi Rádió igazgatója nyitott meg .”A szobrok és a rajzok az emberről szólnak és az emberhez fordulnak. Alkotójuk meglátja a fában a természet adta lehetőségeket, anatómiailag is pontos látásmódjával megfogalmazza gondolatait, érzéseit. “Figurái Erdélyben élnek a közvetlen környezetében, megformálásuk szeretetről, bölcsességről és derűről beszélnek.” 1999. augusztus 28. Kelet Magyarország (K. M. tárlat)
A Mátészalkai Szatmári Múzeum és Művészetbarát Egyesület kérésére a nyíregyházi anyagot Mátészalkán is kiállította.
2000 júniusban kifaragta a “Marosvásárhelyi Református Templom” kopjafákból álló szószékét.
2000 július 2.-án a ,.Református Magyarok IV. Világtalálkozója tiszteletére kiállítást rendezett: „Csak hivatásérzettel. nagy lélekkel lehet az alkotás oltárán áldozni, tisztelve a múltunkat, a hagyományt, a népművészetet. Szöl1ösi Lajos hagyományos ábrázolásmódjában él a figura, mondanivalója van. Harmonikusan komponálva, a formát beleképzeli a fába .• .A fa iránti óriási tiszteletével teremt igazi remekműveket.” 2000. július 2. Népújság. Hunyadi László szobrász.
2000 szeptemberében a ,Millennium 2000” sorozat jegyében a Bernády házban” rendezett egyéni kiállítást. “Népélet, történelmi múlt, olvasmányélmények … Ezek képezik Szöllösi Lajos rajzainak, kisplasztikáinak fő forrásvidékét. … Természetes egyszerűségük, a hagyományos ábrázolásmód amelyben fogantak, létrehozójuk műyészi alázata, embersége, életszeretete, derűje, melyet műtárgyai jól érzékelhetően magukban hordoznak, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ezeket a szobrokat, domborműveket, grafikákat szeressék a nézők …. A faragó szárnyaló fantáziája felfedezte a fában rejlő látványt és ötletesen, kevés beavatkozással sokat mondó formát tudott létrehozni …. „Nagy Miklós Kund (Népújság)
2001 augusztusában a Mezömadarasi Református Templom udvarán avatták fel az általa (Szöllösi Lajos) faragott millenniumi kopjafát. “Őseink íjjal, karddal, kopjával szerezték meg és védtek a hont. Idővel a kopja a harci szerszám. jelképpé. kopjafává nemesült. A székely kapu és kopjafa a határon kívül rekedt magyarok szimbólumává, címerévé vált. Ezt a kopjafát Szöllösi Lajos szobrász faragta a millenniumi évforduló alkalmából, és azt jelzi, hogy itt magyarok éltek ezer évvel ezelőtt is, élnek most is, Isten segedelmével élni fognak a következő ezer esztendőben is.” Népújság 2001. augusztus 30. Járay Fekete Katalin.
2005 A 30 éves a Szatmári Múzeum” ünnepsége alkalmából rendezett kiállítást Pénzes Ottó, a Mátészalkai Művészetbarát Egyesület titkára nyitotta meg.
2006 Losonczi Léna “Találkozások” című könyvét illusztrálta.
2007 A Nyírcsaholyi Katolikus Templom” ajtajára faragott egy Krisztus fejet.
A művész több mint 600 szobrot, domborművet és több mint 1500 grafikát alkotott. Szobrait, domborműveit végleges anyagba. fába faragta.

A Mátészalkai Művészetbarát Egyesület tiszteletbeli tagja volt.

Elhunyt 2010-ben